Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések3 nap ezelőtt022 perc

Szepeplők:

Ifjabb Lestyák Mihály
Lestyák Mihály
Cinna, árva
Budai pasa
Putnoky
Ágoston
Szűcs Mihály, főbíró
Pintyő
Puszta Máté
II. Mohamed szultán
Sára, a cigány asszony
Olaj bég
Fábiánné

Helyszín: Kecskemét.

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös olvasónapló

Gonosz praktikák Kecskeméten: zaklatások és zsarolás a török hódoltság idején

A török hódoltság alatt Kecskemét azon kevés városok közé tartozott, amelyek megőrizték viszonylagos függetlenségüket. Ez a státusz azonban távolról sem biztosított nyugalmat. A várost sem a törökök, sem a kurucok nem tekintették saját fennhatóságuk alatt állónak, így mindkét fél rendszeresen zaklatta lakóit.

A folyamatos támadások és fosztogatások következtében Kecskemét kénytelen volt lemondani híres vásárairól, amelyek korábban a gazdasági élet fontos pillérei voltak. Az ellenséges csapatok azonban hamar új bevételi forrást találtak: a város papjait ejtették foglyul, és váltságdíjat követeltek szabadon bocsátásukért. Amikor a város vezetése elutasította, hogy engedjen a zsarolásnak, az ellenség még kegyetlenebb módszerekhez folyamodott: a vezetők feleségeit ejtették túszul.

Ezek az események jól mutatják a török hódoltság korának kegyetlen és kiszámíthatatlan viszonyait, amelyek a függetlenségért küzdő városok életét újabb és újabb megpróbáltatások elé állították. Kecskemét példája pedig különösen szemléletesen ábrázolja, hogyan váltak az ártatlan polgárok és családtagjaik az ellenséges praktikák áldozatává.

Új főbíró, új kihívások: Kecskemét döntés előtt

A kecskeméti városi tanács kritikus időszakban ült össze, hogy megvitassa a várost fenyegető veszélyekre adható válaszokat. A bizonytalan politikai és katonai helyzetben az ellenséges erők nyomása egyre fokozódott, miközben a város vezetőinek meg kellett találniuk a túlélés lehetőségeit.

A tanácskozást váratlanul félbeszakította Lestyák Miska, a helyi szabó fia, aki radikális javaslattal állt elő. Indítványa szerint a városnak a törökök uralma alá kellene helyeznie magát. Lestyák szerint ezzel Kecskemét elkerülhetné a kettős adóztatás terhét, és a török védelem biztosítékot nyújthatna a kuruc támadásokkal szemben.

Az ülésen napirendre került az új főbíró megválasztása is, ám a felelősségteljes pozíciót senki sem vállalta önként. A tanácstagok ezért rendhagyó módszerhez folyamodtak: a döntést kockadobással hozták meg. A legjobb dobás Lestyák Miskáé lett, így ő került a város élére, mint Kecskemét új főbírója.

Lestyák kinevezése új korszakot nyitott a város történetében, amelyet a túlélés érdekében meghozott kompromisszumok és a várható kihívások formáltak.

Főbírói küldetés: Különös előkészületek Budára

Lestyák Miska, Kecskemét frissen megválasztott főbírója, azonnal munkához látott, hogy megvalósítsa merész stratégiáját. Első lépésként Budára készült, hogy a szultán elé terjessze a város felajánlását. A terv részeként egy különleges küldöttséget szervezett, amely értékes ajándékok mellett kecskeméti leányokat is vitt magával, azzal a céllal, hogy őket a szultán háremébe ajánlják fel.

Lestyák Miska hirdetményt tett közzé a városban, amelyben felhívta a bátor jelentkezőket, hogy csatlakozzanak a küldetéshez. Az akció heves ellenállást váltott ki a város egyházi vezetőiből. Bruno gvárdián és Litkei páter nyíltan ellenezték a főbíró terveit, és a lakosság fellázítására törekedtek. Lestyák válaszul drasztikus lépésre szánta el magát: Csuda István kuruc csapatvezér segítségével elrendelte a két pap elrablását.

A jelentkezők közül végül négy fiatal lány került kiválasztásra, köztük a fekete hajú cigányleány, Cinna. Az ajándékokkal együtt ők is a küldöttség tagjaiként indultak el Budára, hogy Kecskemét nevében képviseljék a város különös és merész ajánlatát.

Sikertelen küldetés: A kecskeméti követek és a szultán döntése

A kecskeméti követség missziója nem hozta a várt eredményt. Bár a szultán eleinte hajlandónak mutatkozott elfogadni a város felajánlását – az ajándékokat és a leányokat már korábban átvette –, a követek szembesültek azzal, hogy utánuk a hagyományos rivális, Nagykőrös követségét fogadja. Ez a találkozó döntően befolyásolta Kecskemét sorsát.

A nagykőrösi követség meggyőzte a szultánt, hogy ne teljesítse a kecskemétiek kéréseit. Ehelyett azt javasolták, hogy Kecskemét is török fennhatóság alá kerüljön, egy új regionális központként erősítve a török jelenlétet. A szultán beleegyezése végül Kecskemét számára súlyos következményekkel járt.

A kecskeméti követek mindössze egy kaftánt kaptak a szultántól ajándékként, és üres kézzel indultak haza. Útjuk során találkoztak a szultán udvarából megszökött Cinnával. Attól tartva, hogy a lány miatt a szultán emberei üldözőbe veszik őket, levágták Cinna haját, és fiúruhába öltöztették, hogy elrejtsék kilétét.

A történet drámai fordulataival jól tükrözi a kor politikai és társadalmi kiszolgáltatottságát, amelyben egy-egy döntés nemcsak városok, de egyének sorsát is alapjaiban változtathatta meg.

A megcsúfolt város: A kecskemétiek bosszúja és a bég távozása

Kecskeméten felháborodás övezte a hírét, hogy a város követsége kudarcot vallott. A csalódott közösség a főbírót, Lestyák Miskát tette felelőssé, és a városi tanács döntése alapján börtönbe záratták. Apja közbenjárására azonban a tanács feltételekhez kötötte szabadon bocsátását: Miskának a szultántól kapott kaftánban kellett megjelennie Olaj bég előtt, hogy közölje, a város csak a követelt összeg felét tudja kifizetni.

Lestyák vonakodva vállalta a küldetést, ám útja során találkozott Cinnával, a korábbi küldöttség tagjával. A fekete hajú cigányleány merész tervet javasolt: cseréljenek szerepet. Cinna szerint, ha a bég haragjában megölné a követet, a lelepleződés, hogy az illető valójában nő, talán enyhítené a büntetést. Lestyák beleegyezett a kockázatos tervbe.

A találkozás azonban nem várt fordulatot hozott. Amikor Olaj bég meglátta a kaftánba öltözött „követet,” tisztelettel meghajolt, megcsókolta a ruha szélét, és alázatosan érdeklődött, mi a parancs. Cinna, a szerepét magabiztosan alakítva, határozottan felszólította a béget és csapatát, hogy azonnal hagyják el a város környékét. Olaj bég engedelmeskedett, és visszavonult.

A fordulatos események megmutatták a kecskeméti közösség találékonyságát és bátorságát, amely végül nemcsak a béketárgyalások sikerét, hanem a város megmenekülését is meghozta.

A diktátor felemelkedése: Kecskemét új fénykora

Cinna beszámolóját követően Lestyák Miska diadalmasan közölte a kecskeméti lakosokkal a bég elvonulásának történetét, mintha a bátor cselekedetek mind az ő nevéhez fűződnének. A város lakói örömünnepben törtek ki, és egyhangúan újraválasztották Lestyákot főbírónak. Az új főbíró hálája jeléül úgy döntött, hogy feleségül veszi Cinnát.

Az esküvő azonban újra és újra halasztódott, mivel Lestyák nem tudta előteremteni a szertartás költségeit. Közben Cinna egyre bizonytalanabbá vált érzéseiben, és betegeskedni kezdett. A fordulatot végül Lestyák apja, az öreg szabó hozta el, aki váratlan örömhírrel érkezett: megszerezte a hiányzó összeget.

A pénz forrása egy különleges megrendelés volt: két követ egy másik városból azzal a kéréssel fordult a szabóhoz, hogy készítse el a szultáni kaftán tökéletes másolatát. A szabó Cinna segítségével pontosan lemásolta az erejéről híres ruhadarabot, ám amikor a megrendelők érte jöttek, az eredetit adta át nekik. Kíváncsian várta, hogy milyen hatást vált majd ki a kaftán.

Az események hatására az öreg szabó, büszkeségtől vezérelve, önként jelentkezett, hogy ha legközelebb veszélyes küldetés adódik, ő maga képviselje a várost a kaftánt viselve. Kecskemét így nemcsak új fénykorát ünnepelhette, hanem a közösség találékonyságát és bátorságát is, amely újra és újra megmentette a várost.

Az ítélet napja: árulás, ítélet és váratlan fordulat

Döbbenetes események rázták meg Kecskemétet, amikor a szabó, mindenki megdöbbenésére, fej nélkül érkezett vissza a városba. Visszatérésével egy időben Olaj bég is megjelent, újabb fenyegető üzenettel. A bég közölte: a kaftán, amelyet korábban kapott, nem az eredeti.

A hír mély megdöbbenést váltott ki a város lakói között, akik azonnal a felelős után kutattak. A feszültség közepette Cinna önként előállt, és bevallotta tettét. A kecskeméti tanács, Lestyák Miska vezetésével, halálra ítélte a lányt. Az ítélet azonban nem enyhítette a városban uralkodó nyugtalanságot, amelyet tovább fokozott, hogy másnap Lestyák nyomtalanul eltűnt.

Cinna kivégzésének napján azonban váratlan fordulat történt. Csuda István és kis csapata váratlanul megjelent, és elrabolta a lányt. Ez az akció nemcsak megmentette Cinna életét, hanem világossá tette a város számára, hogy Lestyák Miska még életben van. A kecskemétiekben új remény ébredt, hogy a korábbi főbíró talán visszatér, és ismét vezetni fogja a várost a nehézségek közepette.

Az események tragikus és fordulatos láncolata tovább növelte a feszültséget, de egyúttal a remény szimbólumává is vált a város számára, amely kitartott a nehéz időkben.