Szereplők:
ESCALUS, Verona hercege
PÁRIS, ifjú nemesúrfi, a herceg atyjafia
MONTAGUE, CAPULET a két viszálykodó ház fejei
ÖREG CAPULET, Capulet nagybátyja
RÓMEÓ, Montague fia
MERCUTIO, a herceg rokona, Rómeó barátja
BENVOLIO, a herceg rokona, Rómeó barátja
TYBALT, Capuletné unokaöccse
LŐRINC, JÁNOS Ferenc-rendi barátok
BOLDIZSÁR, Rómeó szolgája
PÉTER, Júlia dajkájának szolgája
SÁMSON, GERGELY szolgák Capuletéknél
ÁBRAHÁM, szolga Montague-éknál
EGY PATIKÁRIUS
HÁROM MUZSIKUS
PÁRIS APRÓDJA
MÁSIK APRÓD
ŐRTISZT
MONTAGUE-NÉ
CAPULETNÉ
JÚLIA, Capuleték leánya
JÚLIA DAJKÁJA
KAR
Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret
Helyszín:
Az itáliai (ma olaszországi) Verona városa.
William Shakespeare: Rómeó és Júlia olvasónapló röviden
William Shakespeare, az angol drámaírás koronázatlan királya, a Rómeó és Júlia történetével örök érvényű alkotást hagyott az utókorra. A mű, amely Veronában játszódik, két egymással ellenséges család, a Montague-k és a Capulet-ek közötti gyűlölködés közepette bontakozik ki. E két család viszálya ellenére a családok ifjú sarjai, Rómeó és Júlia szenvedélyes szerelmükkel szembeszállnak a szülői akarat és a társadalmi elvárásokkal.
A tragédia már Shakespeare életében rendkívüli népszerűségnek örvendett, és a Hamlet mellett máig az egyik legtöbbet játszott darabja a világon. A történet gyökerei egészen az olasz középkorig nyúlnak vissza, Matteo Bandello novellájából vette át Shakespeare az alaptörténetet, amelyet aztán megismételhetetlenül szenvedélyesen és drámaian dolgozott fel.
Az ősi legenda Shakespeare keze által vált igazán halhatatlanná. A Rómeó és Júlia című dráma nem csupán a szerelmesek tragédiáját meséli el, hanem a megbocsátás, a megbánás és az emberi lélek mélységeit is feltárja. Az író mesterien ábrázolja, hogyan vezet az előítélet, az intolerancia és a makacs büszkeség végül katasztrófához, és hogyan bírhat a szerelem erősebbnek lenni, még a halálon is túl.
Verona utcái és terei így nem csak egy régi olasz város díszletei, hanem a sorsdöntő események színterei is egyben, ahol a történelem legszebb, de egyben legtragikusabb szerelmi története bontakozik ki. A Rómeó és Júlia tragédiája több mint négy évszázadon át inspirálja a művészeket, írókat és a közönséget egyaránt, örök emléket állítva annak, hogy a szeretet ereje, még a legnagyobb ellentétek közepette is, képes csodákra.
William Shakespeare: Rómeó és Júlia olvasónapló
Előhang:
A kar összefoglalja a tragédia történetét: Veronában élt két nagy család, akik gyűlölték egymást, de gyermekeik végzetesen egymásba szerettek. A viszálykodó családok csak gyermekeik elvesztése után képesek megbékélni egymással.
Első felvonás:
William Shakespeare „Rómeó és Júlia” című drámájának első felvonása heves utcaviharral veszi kezdetét, ahol a Montague és a Capulet családok tagjai összecsapnak. A viszály csak Verona hercegének közbelépésével ér véget, aki súlyos fenyegetést intéz a felek felé: ha újra összecsapnak, életükkel fizetnek.
A jelenetet követően tűnik fel a színen Rómeó, a Montague család ifjú sarja, aki barátjának, Benvoliónek panaszkodik viszonzatlan szerelme, Róza iránt érzett érzései miatt. Hamarosan hírt kapnak arról, hogy a Capulet család álarcosbált rendez, amelyen Róza is megjelenik, így elhatározzák, hogy ők is részt vesznek az eseményen, noha hivatalos meghívást nem kaptak.
Ugyanekkor a Capulet házban már javában zajlanak a báli előkészületek. Júlia, a család tizennégy éves leánya, akit Páris gróf kér feleségül, szintén jelen lesz a bálon, ahol megpróbálja eldönteni, képes-e szeretni a grófot.
A dráma csúcspontjához érkezve Rómeó, Benvolio és Mercutio álarcban érkeznek a bálra, ahol Rómeó azonnal észreveszi Júliát. A két fiatal első látásra egymásba szeret, de hamar rájönnek, hogy családjaik régi ellenségek. A feszült helyzet ellenére Capulet a vendéglátás tiszteletét tartja, így Rómeót nem érheti bántódás. Az este így váratlan fordulatot vesz, előrevetítve a további tragikus eseményeket.
Második felvonás:
William Shakespeare „Rómeó és Júlia” drámájának második felvonása egy váratlan, titkos találkozóval veszi kezdetét. A bál éjszakáján Rómeó visszasomfordál Júlia erkélyéhez, ahol szerencsés körülmények között hallja meg Júlia szerelmi vallomását, amit az éjszakába suttog. Júlia érzéseit megosztva, Rómeó boldogan fedez fel közös szerelmüket és a kölcsönös vonzalmat.
Az ifjú szerelmesek gyorsan döntést hoznak: összeházasodnak. Másnap reggel Rómeó felkeresi Lőrinc barátot, akihez folyamodik segítségért, hogy esküvőjüket lebonyolítsa. Lőrinc barát beleegyezésével a fiatalok esküvőjére még aznap délután sor kerül. Júlia a dajkájától kapja meg az örömteli hírt, hogy hamarosan férjhez megy.
A titkos ceremónia csupán a házasságot kötő Lőrinc barát jelenlétében zajlik, távol a kíváncsi szemek elől. Ez a bátor lépés ígéretet tesz egy új kezdetre, ám a családi viszályok árnyékában komoly kihívások elé néz a fiatal pár. Az esküvő, mely az egyik legemlékezetesebb jeleneteként él a drámairodalomban, mély emberi érzelmek és tragikus sorsfordulatok előfutára.
Harmadik felvonás:
William Shakespeare „Rómeó és Júlia” drámájának harmadik felvonása súlyos konfliktusokkal és tragikus eseményekkel folytatódik. A Montague és Capulet családok közötti ellentétek tovább mélyülnek, miközben Rómeó hiába próbálkozik a béke megteremtésével. A konfliktus csúcspontjára Tybalt, Júlia bátyja, megöli Mercutiót, Rómeó legjobb barátját, aminek következményeként Rómeó bosszúból megöli Tybaltot.
Ez a cselekedet száműzetéshez vezet, a herceg Veronából való távozásra ítéli Rómeót. Ez a döntés kétségbeesett helyzetbe sodorja Júliát, aki egyszerre gyászolja bátyja halálát és fájdalmát érzi szerelme, Rómeó száműzetése miatt.
A menekülésben Rómeó Lőrinc barát menedékében talál vigaszt, ahol Júlia dajkája is felkeresi. Lőrinc ígéretet tesz arra, hogy megoldást talál helyzetükre. Rómeó az éjszakát még ifjú feleségével tölti, majd hajnalban Mantovába távozik.
Eközben Júliát újabb megpróbáltatások érik: apja ultimátumot állít elé, választania kell Páris gróf és a családi kitagadás között. Júlia kénytelen beleegyezni a házasságba, de titokban Lőrinc barát segítségét kéri, hogy kerülje el a kényszerházasságot.
A dráma így tovább szövi a tragikus események hálóját, amelyben a szeretet és a családi hűség összecsapásai végzetes következményekkel járnak.
Negyedik felvonás:
William Shakespeare „Rómeó és Júlia” drámájának negyedik felvonása váratlan találkozással kezdődik: Júlia a Lőrinc barát kolostorában találkozik jövendőbelijével, Páris gróffal. A helyzet kilátástalanságában Júlia kétségbeesetten kijelenti, hogy inkább véget vet magának, mintsem Páris felesége legyen. Lőrinc barát azonban más megoldást javasol: átad neki egy üvegcsét, amelynek tartalmát elfogyasztva Júlia látszólag meghal.
A terv szerint, amint Júliát halottnak nyilvánítják és eltemetik, Rómeó érte megy a kriptába, ahonnan együtt menekülhetnek el Mantovába. Júlia hazatérve külsőleg engedelmeskedik családjának, akik a házasságot sürgősen előrehozva készülődnek. Azonban amikor egyedül marad, bátorságot gyűjtve megiszik a titokzatos folyadékot.
A tragédia csúcspontján a családja Júliát halottnak találja, így a tervezett esküvő helyett gyászszertartást kell szervezniük. A váratlan események közepette a családot Lőrinc barát igyekszik vigasztalni, miközben a titkos terv további sorsa kérdéses marad. A dráma így tovább szövi a szereplők tragikus sorsát, melyben a szeretet, áldozat és remény összefonódik a halálos kimenetelű konfliktusokkal.
Ötödik felvonás:
William Shakespeare „Rómeó és Júlia” című művének ötödik felvonása a szerelmi dráma csúcspontjánál ér véget. A történet során Rómeó egy szolgától értesül, hogy szerelme, Júlia életét vesztette. Egy félresikerült kommunikáció miatt nem kapja meg azt az üzenetet, amelyben Lőrinc barát a valóságot magyarázza el, ezért kétségbeesésében mérget szerez és visszatér Veronába.
Közben Lőrinc barát rájön, hogy üzenete nem érte el Rómeót, ezért sürgősen a Capulet család kriptájába siet, remélve, hogy ott lehet Júlia felébredésekor. Mielőtt azonban ez megtörténhetne, Rómeó a kriptában találkozik Páris gróffal. Az ellenfelek összecsapnak, és a küzdelem során Rómeó halálosan megsebzi Párist.
Rómeó a szerelmét gyászolva megissza a mérget Júlia koporsója mellett, így életét veszti. Amikor Lőrinc barát végül megérkezik, már későn. Júlia ébredésekor felfedezi szerelmének holttestét, és képtelen szembenézni a fájdalommal: Rómeó tőrével véget vet saját életének is.
A tragédia befejeződik a herceg és a két család érkezésével, akik szembesülnek az egész szomorú történettel, amit Lőrinc barát mesél el nekik. A herceg rámutat: a gyűlölködő viszály két áldozatot követelt a családok közül, ideje hát a béke útjára lépni. A dráma zárásaként a két család elássa a csatabárdot, bár a gyász és a veszteség árnyékában.
Ez a szívszorító véget érő történet a gyűlölet és a szeretet örök harcát, valamint a megbékélés erejét hozza elénk Shakespeare tragikus remekművében.
William Shakespeare: Rómeó és Júlia összefoglalás:
A veronai család véres csatája és a véletlenek szerencsétlen összejátszása két ártatlan fiatal halálát okozza. De egyúttal ez hozza meg a kibékülés lehetőségét is. A világ legismertebb színműve, és egyúttal legromantikusabb szerelmi tragédiája, Shakespeare halhatatlan alkotása.
