Szereplők:
Kurázsi mama – Fierling Anna (markotányosnő)
Kattrin – Kurázsi mama néma lánya
Eilif – Kurázsi mama idősebb fia
Stüsszi – Kurázsi mama fiatalabb fia
verbuváló
őrmester
Oxenstjerna – zsoldosvezér
szakács
tábori pap
lőportáros
Yvette Pottier – bájait áruló hölgy
bekötött szemű
egy másik őrmester
óbester
Játszódik: a negyvenéves háború (1618-48) idején
Bertolt Brecht: Kurázsi mama – Rövid Összefoglaló
Brecht Bertolt egyik legismertebb drámája, a „Kurázsi mama”, a harmincéves háború viharos éveiben játszódik, és nyomon követi Fierling Anna, másnéven Kurázsi mama és gyermekei sorsát a pusztítás és a háború borzalmait ábrázolva. A darab nemcsak mint történelmi dráma szolgál, hanem aktuális üzeneteket is közvetít a háború következményeiről, a túlélés áráról és az emberi erkölcsi dilemmákról.
A dráma 12 jeleneten keresztül bontakozik ki, az időszak 1624-től 1636-ig terjed. Kurázsi mama markotányosként próbál megélni a háborús időkben, ekhós szekerén árulva portékáit a katonáknak. Három gyermeke – Eilif, a legidősebb fiú, Stüsszi, a második fiú, és Kattrin, a néma lány – mindegyike különböző módon kerül kapcsolatba a háborúval. Eilif katonának áll, Stüsszi zsoldosfizetőként dolgozik, Kattrint pedig megerőszakolják, ami miatt teljes némaságba burkolózik.
Hiába minden erőfeszítése, Kurázsi mama nem tudja megvédeni gyermekeit a háború kegyetlenségétől. Eilif dezertál, majd árulásért kivégzik, Stüsszit megölik a zsoldosok, míg Kattrint egy kolostorba kényszerítik. Végül Kurázsi mama egyedül marad, elveszítve mindent és mindenkit, aki kedves volt neki.
A „Kurázsi mama” című dráma Bertolt Brecht mélyenszántó elemzést nyújt a háború kegyetlen realitásairól, bemutatva nem csak a harcok fizikai pusztítását, de a civil lakosság életére gyakorolt lelki és morális hatásait is. A mű fő témái között szerepel a háború értelmetlensége és az emberi szenvedés, amely kiemeli a konfliktusok embertelen természetét.
A túlélés ára szintén központi kérdés a darabban: Kurázsi mama az életben maradás érdekében kénytelen erkölcsileg kétes kompromisszumokat kötni. Üzleti érdekei és anyai ösztönei gyakran ütköznek, és ez súlyos morális dilemmák elé állítja, rávilágítva az emberi természet sötétebb oldalaira.
Emellett a dráma az emberiesség kérdését is feszegeti. A darabban ábrázolt jóság és együttérzés – legyen szó Kurázsi mama bátorságáról, Kattrin önfeláldozásáról vagy a szakács emberségéről – fényt hoz a sötétségbe, és reményt kínál a jobb jövő felé vezető úton.
Brecht: Kurázsi mama olvasónapló
1.rész
Tavasszal, 1624-ben Oxenstjerna zsoldosvezér Dalarnéban katonákat toboroz a lengyelországi hadjáratra. A katonai vezető meg van győződve arról, hogy a háború megedzi az embereket, míg a békében elvadulnak és fegyelmezetlenné válnak. A toborzó azonban elveszítette hitét a háború igazságosságában, miután a besorozottak közül többen dezertáltak.
Ekkor érkezik meg Kurázsi mama ekhós szekerén, három gyermekével együtt. Bemutatkozik: ő Anna Fierling, gyermekei pedig különböző nemzetiségű apák utódai (lengyel, svájci és német). Oxenstjerna felháborodik, amikor Kurázsi mama megtiltja fiainak, hogy csatlakozzanak a hadsereghez. Az őrmester szerint, mivel Kurázsi mama profitál a háborúból, adóznia is kellene érte. Egy ravasz trükkel – hamis csatakiáltást hallatva – az őrmester eltereli Kurázsi mama figyelmét, miközben fia, Eilif besorozásra kerül. Kattrin sikoltásai ellenére, Kurázsi mama nem veszi észre a cselt.
A zsoldosvezér egy sorsvető játékot rendez, ahol a papírlapok halált jósolnak minden jelenlévőnek, kivéve Kurázsi mamát. A drámai jelenet rávilágít a háború pusztító hatásaira és Kurázsi mama tehetetlenségére családja védelme terén.
2.rész
1626-ban a Wallhof erődje előtt találkozunk Kurázsi mamával, amint éppen próbál egy kappant eladni a tábori szakácsnak. Ebben a pillanatban értesül arról, hogy fia, Eilif meghívást kapott a zsoldosvezér sátrába, hogy ebéden jutalmazzák hőstettéért. Kiderül, hogy Eilif azért kap elismerést, mert elrabolta a helyi parasztok ökreit, majd kegyetlenül lemészárolta őket.
A dicsőséges ebéd alatt Eilif dalra fakad, amivel a zsoldosvezért kívánja szórakoztatni. Amikor Kurázsi mama a konyhából hallja fia hangját és a történet folytatását, örömmel ismeri fel őt. Viszont amikor szembesül fiának tettével, nem büszkeséget, hanem dühöt érez, és pofon vágja Eilifet, amiért feleslegesen hősködött. Szerinte fia cselekedete nem hősies, hanem értelmetlen és kegyetlen erőszak. A jelenetben jelen lévők Eilif zavarán mulatnak, amikor anyja szembesíti tette következményeivel.
3.rész
Kurázsi mama már három éve tartózkodik a táborban, ahol éppen egy zsák lőszert vásárol. Közben fia, Stüsszi, zsoldfizetőként tevékenykedik. A fiú megismerkedik Yvette-tel, aki a katonák szórakoztatására kínálja bájait, és elmeséli Kattrinnak, hogyan vált „pillangóvá”, figyelmeztetve a lányt, hogy kerülje a katonákat. Ekkor megérkezik a szakács és a pap, akik hírt hoznak Eilifről Stüsszinek. Miközben Kurázsi mamával beszélgetnek, Kattrin felöltözik Yvette ruhájába és elkezdi utánozni őt.
A helyzetet hirtelen ágyúszó zavarja meg, és mindenki menekül. A szakács elmenekül, pipáját ottfelejtve, a pap álruhát ölt, míg Stüsszi a tábori zsoldot rejti el a kocsiban. Amikor éppen a pénzesládát akarja elrejteni, elfogják, és kénytelen letagadni, hogy ismeri a családját. Elhurcolják őt, miközben Yvette közbenjárásával próbálja kimenteni, de a fiú élete ára az ekhós szekér. Kurázsi mama alkudozása azonban túl hosszan tart, és mire megegyeznek, Stüsszit már megölik. A család kénytelen letagadni, hogy ismerik a fiút, így végig kell nézniük, ahogy névtelenül eltemetik.
4.rész
Kurázsi mama a tiszti sátor előtt áll, hogy panaszt tegyen szekerének megrongálódása miatt. Az írnok próbálja lebeszélni erről, de ő kitartó marad. Ekkor megérkezik egy katona, aki az óbester lovát megmentette, ígértek neki jutalmat, de nem kapta meg. Kurázsi mama megpróbálja megnyugtatni a dühtől tajtékozó katonát. A helyzet végül Kurázsi mama által elénekelt Nagy Kapituláció Dalával oldódik fel, amely nyugalmat hoz a helyzetbe. Végül mindketten panasz nélkül távoznak a sátor elől.
5.rész
Két évvel később, a háború továbbra is dühöng, Kurázsi mama több országot is bejárva folytatja tevékenységét. Egy alkalommal a tábori pap egy sebesült nőt visz hozzá, és kötszert kér tőle. Kurázsi mama azonban vonakodik felhasználni a tiszti ingeket kötszerként, de a pap végül darabokra tépi azokat. Ezért Kurázsi mama a profitveszteség miatt bánkódik. Mindeközben gyermeksírás hallatszik a házukból, Kattrin egy csecsemővel a karján siet ki, és órákon át nem hajlandó elengedni a babát, mivel saját gyermeket szeretne.
Egy másik esetben, amikor a katonák Kurázsi mama sörözőjében isznak, egyikük próbál fizetés nélkül távozni. Kurázsi mama erre cselekszik: letépi a nőtől korábban ellopott kabátot a katona válláról.
6.rész
Bajorországban vagyunk, ahol éppen egy császári zsoldosvezér temetését tartják meg. Kurázsi mama és lánya, Kattrin a sátorban végzik az áruk leltározását, míg odakint zuhog az eső. A temetés aligha mondható méltónak, hiszen még harangszó sem kíséri, mivel a zsoldosvezér az előző nap romboltatta le a templom tornyát. Kurázsi mama és a pap közben arról eszmélnek, meddig tarthat még a háború. A pap szerint még hosszú ideig, ezért Kurázsi mama elindítja Kattrint árut szerezni.
A helyzet bonyolódik, amikor a pap udvarolni kezd Kurázsi mamának, ám ő visszautasítja a közeledést. Eközben Kattrin sírva tér vissza, arcán egy friss sebhellyel, ami megpecsételi sorsát: tudja, hogy sosem fog férjhez menni, így gyermekei sem lesznek. Vigasztalásként Kurázsi mama odaadja neki Yvette piros cipőjét, próbálva enyhíteni lánya fájdalmát és csalódottságát.
7.rész
Kurázsi mama a kereskedői karrierje csúcsán van. Ezüstből készült nyakláncot visel, miközben arról énekel, hogy a háború jó üzleti lehetőség, csak jól kell kihasználni.
8.rész
Egy öregasszony a fiával együtt próbál ágyneműt eladni egy szekérnél, amikor Kurázsi mama felháborodik azon, hogy háború idején sokan fedél nélkül maradnak, így az ágynemű is feleslegessé válik. Pontosan ebben a pillanatban kezdenek el szólni a békét hirdető harangok, jelezve a háború végét. Kurázsi mama úgy érzi, hogy anyagilag csődbe ment, mert a pap tanácsára felhalmozott áruk már nem kelendőek. Panaszait a szakácsnak adja elő, aki azt tanácsolja neki, hogy azonnal kezdjen el árulni.
Közben megjelenik Yvette is, aki már özvegyként keresi fel Kurázsi mamát. Eilif is megérkezik, hogy elbúcsúzzon, mivel békében elkövetett tettei miatt halálra ítélték – ugyanazokért a cselekedetekért, amiket háború idején végzett. Kurázsi mama azonban boldogan tér vissza a piacra, amikor kiderül, hogy a béke csak átmeneti. Azonban senki sem szól neki a fiáról, és arról, hogy milyen sors vár rá.
9.rész
A háború már több mint egy évtizede, pontosan 16 éve dúl. A szakács elmeséli, hogy levelet kapott Utrechtből, amely szerint kocsmát örökölt, és szeretne oda elköltözni Kurázsi mamával, de Kattrin nélkül. Egy alkalommal, miközben házról házra járnak énekelni és levest kérni, Kattrint a kocsinál hagyják, hogy ne legyenek túl sokan.
Kattrin, aki meghallotta az előző beszélgetést és érzi, hogy kirekesztik, elhatározza, hogy elmegy onnan. Azonban anyja észreveszi szándékát, megállítja és megígéri neki, hogy nem hagyja magára, részben a kocsi miatt is. Végül úgy döntenek, hogy ott hagyják a szakácsot és továbbállnak.
10.rész
Együtt húzza lányával a szekeret a hideg télben.
11.rész
1636-ban vagyunk, és a császári csapatok készülődnek a református vallású Halle városának támadására. Ebben az időszakban Kurázsi mama és társai egy parasztcsaládnál szállnak meg. A család fiát éjszaka meggyőzik, hogy vezesse be őket a városba, bár a fiú először ellenáll, végül mégis enged a nyomásnak.
Ekkor Kattrin, Kurázsi mama lánya, sorsdöntő lépésre szánja el magát. A ház tetejére mászik és elkezd dobolni, hogy felébressze a várost a közelgő veszélyre. Bár a katonák lelövik, a város már éber, és az utolsó dobszót a város ágyúinak dörgése váltja fel. Kattrin bátor cselekedete végül hozzájárul a város megmentéséhez.
12.rész
Kurázsi mama bánatát éli át elhunyt lánya, Kattrin miatt, miközben a helyi család arra kéri, hogy távozzon a helyszínről. Az elhunytat a család ígérete szerint méltó módon, saját kezűleg fogják eltemetni. Miután elbúcsúzik lányától, Kurázsi mama egyedül folytatja útját a szekerével, tovább haladva a háború sújtotta vidéken.
Brecht: Kurázsi mama olvasónapló összegzés
„Kurázsi mama” Bertolt Brecht megrendítő és elgondolkodtató drámája, amely örök érvényű üzeneteket közvetít a háború pusztításáról és az emberi lélek rejtett mélységeiről. Brecht epikus színházi stílusa távolságtartást követel meg a nézőktől, lehetővé téve számukra, hogy objektíven szemléljék a szereplők sorsát és a háború katasztrofális következményeit. A mű a mai napig releváns, és arra sarkallja a közönséget, hogy gondolkozzon el a béke fontosságán és az emberi élet értékén.
További jellemzők:
A darabban elhangzó dalok és a narráció erősíti a drámai hatást, és Brecht epikus színházi koncepcióját tükrözi. A szereplők nem egyértelműen jók vagy gonoszak, hanem komplex, árnyalt karakterek, akik hibáznak és küzdenek a túlélésért. „Kurázsi mama” nem csupán történelmi kontextusban értelmezhető dráma, hanem aktuális üzeneteket is közvetít a modern kor embere számára.