Szereplők:
János kertész; Julis asszony; Jancsi; Béla király; Királynő; Margit, királykisasszony; István, királyfi; Cseh király.
Helyszínek:
Fejérvár; Buda, Nyulak szigete; Győr; Isaszeg.
Ismerkedjünk meg Gárdonyi Géza „Isten rabjai” című történelmi regényével és annak adaptációival. A könyv, amelyet először 1908-ban adtak ki, a tatárjárás utáni korszakot helyezi középpontjába.
Gárdonyi Géza egyéves kutatómunka során alkotta meg Szent Margit legendáját a regényben, amelyet a kritikusok élethűen és finom részletekkel kidolgozott atmoszférájúként értékeltek. A történetet Jancsi fráter szemszögéből ismerhetjük meg, aki kertész fiaként találkozik és szeret bele Margitba.
Jancsi, bár később szerzetes lesz, élete végéig a Nyulak-szigeti kolostor kertjében dolgozik, Margit közelében maradva. A regényben a trón körüli intrikákat és Margit békítő erőfeszítéseit követjük nyomon. Margit önkínzó életmódja végül tragikus halálához vezet, amivel a történet is véget ér.
Gárdonyi Géza: Isten rabjai olvasónapló
Gárdonyi Géza „Isten rabjai” című regényében a tatárjárás utáni Magyarország képe bontakozik ki. A narratíva központjában egy szerény kertészfiú áll, aki reménytelen szerelmet érez Margit királykisasszony iránt. A fiút Margit szépsége és jósága egyaránt elbűvöli. A királykisasszony azonban életét az isteni hivatásnak szenteli, ezen keresztül a regény bepillantást enged a 13. századi kolostori élet világába, megjelenítve a női és férfi kolostorok napi teendőit.
Első rész
Az „Isten rabjai” című regény első részében Gárdonyi Géza IV. Béla király korába kalauzolja az olvasót. A történet Fejérváron veszi kezdetét, ahol a kertész János, érezvén közeledő halálát, összehívja fiát, Jancsit, hogy megossza vele kertésztudását, de váratlanul meghal. János özvegye, Julis asszony és kisfia, Jancsi ezután Budára költöznek, a Nyulak szigetére (a mai Margit-szigetre), ahol egy újonnan épülő kolostor kertjének gondozását vállalják.
Ez mindkettőjük számára egy új kezdetet jelent, különösen Jancsi számára, aki lelkesedik azért, hogy Margit királykisasszony közelében élhessen a szigeten. A fővárosban Jancsi találkozik a királyi udvarral és személyesen is megismeri Margitot, aki mély benyomást tesz rá. A történet drámai fordulatot vesz, amikor anyát és fiát különválasztják: Julis asszonynak apácának kell lennie, míg Jancsit szerzetesi nevelésben részesítik, bevezetve a rend szigorú szabályaiba.
Második rész
A „Második rész” nyolc évvel az első kötet eseményei után folytatódik. Az évek során Jancsi erős, érett fiatalemberként tűnik fel, akinek fizikai erejét egy országjáró kaland során bizonyítja, amikor legyőz egy nemes urat fogadásból. Eközben Margit is felnőtt, bájos hölggyé változik, és Jancsi gyakran álmodik róla, alig várja, hogy újra találkozhassanak. Találkozásaik azonban ritkák, de egy szerencsés alkalommal Jancsi közelebb kerül hozzá, amikor egy imádságot másol át neki, mert az eredeti példányt Győrben hagyta.
Ebben az időszakban IV. Béla király békekötést ír alá a cseh királlyal, ami értelmében Margitnak a cseh uralkodóval kellene házasságot kötnie. Margit azonban kitart amellett, hogy apáca szeretne lenni. Végül kompromisszum születik: egy unokahúgát adják hozzá a cseh királyhoz. Ez az esemény hűvös viszonyt teremt Margit, az apácatársai és a királyi pár között. Margit végül eléri célját: hivatalosan is apácává szentelik, és levágják a haját.
Harmadik rész
A „Harmadik rész” IV. Béla király és idősebbik fia, István közötti növekvő feszültséggel indul, mely konfliktus csúcsosodik, amikor István fegyvert fog apja ellen és győzelmet arat Isaszegnél. Ez a családi szakadás mély fájdalmat okoz a királyi párnak. E feszült helyzetben Margit, a király lánya, drasztikus lépésre szánja el magát: testét sündisznóbőrrel borított ostorral vereti véresre, hogy kibékítse apját és bátyját.
A családi konfliktus végül csillapodik, a király és fia kibékülnek, de a király hamarosan meghal, és nem sokkal utána felesége is elhuny. Közben a kolostorban felfedezik Jancsi írásait, amelyek Margit iránt érzett plátói szerelmét tükrözik. Jancsit először eltiltják a kolostortól, de később, mint nélkülözhetetlen kertész, visszahívják. Eközben Margit tovább gyötri magát, hírneve pedig nő különleges képességei miatt, amikor meggyógyítja Jancsit egy hidegleléstől.
Margit a sok önkínzás következtében legyengül és egy megfázásban elhuny. Halála után Jancsi egy általa nevelt liliomot helyez a felravatalozott Margit testére, mert úgy érzi, hogy a liliom tökéletesen szimbolizálja az ő életét: ahogyan egy nemes növényt sok nehézség éri, ahogy azt már gyermekkorában apjától hallotta.
