Krúdy Gyula: Szindbád olvasónapló

Krúdy Gyula: Szindbád olvasónapló

Krúdy Gyula alteregóinak, az ismétlődően megjelenő hőseinek történetei az író életművének egyik legfontosabb részét képezik. Az 1911-től kezdődő Szindbád-novellák és -regények, mint a Francia kastély (1912) és a Purgatórium (1933), különleges ciklust alkotnak. Ezek a művek, együtt a 1925-ben írt Szindbád – Álomképek című alkotással, Krúdy sajátos, varázslatos világát tárják fel az olvasók előtt. A…

Olvass tovább
Balzac: Emberi színjáték olvasónapló

Balzac: Emberi színjáték olvasónapló

Honoré de Balzac, a francia irodalom egyik legnagyobb alakja, életművében egy hatalmas regényciklust alkotott, amely „Az Emberi színjáték” címen vált ismertté. A szerző 1834-től egészen 1850-ben bekövetkezett haláláig dolgozott ezen a nagyszabású irodalmi vállalkozáson, amely összesen mintegy 95 hosszabb-rövidebb regényből és elbeszélésből áll. Az „Emberi színjáték” egyedülállósága abban rejlik, hogy Balzac minden fontosabb művét gondosan…

Olvass tovább
Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 2. rész

Szereplők: Szereplő neve Szerep Báthory Gábor Erdély fejedelme Bethlen Gábor Főkapitány, majd később Erdély fejedelme Géczy András Báthory egyik embere, később fejedelem-aspiráns Imreffy A kancellár és Báthory bizalmasa Palotsay Anna Báthory felesége Imreffyné A kancellár felesége és Báthory szeretője Török Katalin Báthory szeretője Károlyi Zsuzsanna Bethlen Gábor felesége Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 2. rész Harmadik…

Olvass tovább
Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

Történelmi előzmények A török hódítások következtében 1526-ban a Mohácsi Csata után Szulejmán szultán hadserege betört Magyarország területére, és a Duna mentén előrenyomulva jelentős területeket foglalt el. A török terjeszkedés csúcspontja 1541-ben következett be, amikor Buda is török kézre került. Az el nem foglalt északi és nyugati részeket a Habsburgok, I. Ferdinánd vezetésével birtokolták, míg Magyarország…

Olvass tovább
Stendhal: Vörös és fekete olvasónapló 1.rész

Stendhal: Vörös és fekete olvasónapló 2.rész

Szereplők: Julien Sorel De Rênalné De Rênal Mathilde de La Mole Valenod Stendhal: Vörös és fekete olvasónapló 2.rész Első fejezet – Vidéki örömök Julien útja során, félúton Párizs felé, egy postakocsi fedélzetén találkozott két ismerősével, Falcoz és Saint-Giraud személyében. Saint-Giraud éppen a vidéki otthonától menekült vissza a fővárosba, mivel politikai ellentétek, nevezetesen a liberálisok és…

Olvass tovább
Stendhal: Vörös és fekete olvasónapló 1.rész

Stendhal: Vörös és fekete olvasónapló 1.rész

A történet, melynek alapját valós események képezik, 1827 decemberében vette kezdetét, amikor a Gazette des Tribunaux részletes beszámolót közölt Antoine Berthet peréről. Berthet, egy vidéki patkolókovács tehetséges fia, kezdetben papnak készült, ám négy év szemináriumi tanulmányait követően elhagyta az intézményt, és egy gazdag nemesi családnál vállalt nevelői munkát. Néhány hónap múlva kapcsolatba került a családasszonnyal,…

Olvass tovább
Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel olvasónapló

Karinthy: Találkozás egy fiatalemberrel olvasónapló

Karinthy Frigyes írói pályafutásában a novella műfaja játszotta a legfontosabb szerepet az újítások terén. A századforduló modern tudományai – mint a pszichológia, szociológia, valamint a biológiai és determinista nézetek – gyakran visszaköszönnek műveiben. Az emberi lélek kettőssége, a racionális és irracionális én közötti bonyolult viszony, valamint a tudatos és tudattalan világ közötti feszültség olyan központi…

Olvass tovább
Arany János: Toldi szerelme olvasónapló

Arany János: Toldi szerelme olvasónapló

Arany János „Toldi szerelme” című elbeszélő költeménye a Toldi-trilógia középső részeként született meg, és tizenkét énekből álló műként jelent meg 1879-ben. A mű első kiadása hatalmas sikert aratott, hiszen mindössze két hónap alatt elfogyott. Az alkotás irodalmi jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is nagyra értékelte, elismerésüket díjakkal fejezték ki Arany János…

Olvass tovább
Ibsen: Solness építőmester olvasónapló

Ibsen: Solness építőmester olvasónapló

Ibsen, akárcsak a Vadkacsában, ebben a művében is ugyanazt a szimbólumtechnikát alkalmazza. Míg azonban a Vadkacsában a társadalomkritika dominál, addig a Solness középpontjában az egyén áll, aki saját személyiségével és belső vívódásaival szembesül. A darab lírai hangvételű, fókuszában egy nagyformátumú jellem, Solness áll, aki idősödő, elismert építész. Életműve impozáns: nemcsak anyagi sikereket ért el és…

Olvass tovább
Csehov: Cseresznyéskert olvasónapló

Csehov: Cseresznyéskert olvasónapló

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert (eredeti címén Meggyeskert, oroszul: Вишнёвый сад [Visnyóvij szad]) című négyfelvonásos komédiája az író legismertebb és egyben utolsó színműve, melyet 1904-ben alkotott meg. A darab első magyar fordítása Tóth Árpád nevéhez fűződik. Önálló kötetben először 1950-ben jelent meg a Franklin-társulat gondozásában kiadott Csehov drámai művei című gyűjteményben. Szereplők: Csehov: Cseresznyéskert olvasónapló Ranyevszkaja,…

Olvass tovább