Füst Milán: A feleségem története olvasónapló

Olvasónaplók, verselemzések2 hónap ezelőtt08 perc

Füst Milán, a magyar líra egyik meghatározó alakja, sajátosan egyesítette a szecessziós és avantgárd modernségi elemeket művészetében. Lírai alkotásaiban a korai 20. század újításainak lenyomatát fedezhetjük fel, míg epikus műveiben a 19. század realizmusának mély lélektani ábrázolásmódjait örökítette meg. Füstöt mélyen befolyásolta Tolsztoj, akinek ideáljai mentén alakította ki saját világszemléletét. Esztétikai nézeteit tekintve pedig Shakespeare emelkedik ki, mint az irodalmi kreativitás legkiválóbb képviselője.

Füst Milán: A feleségem története olvasónapló

Füst Milán hét év kitartó munkájának gyümölcse A feleségem története című regény, amely 1942-ben látott napvilágot. A történet főszereplője Störr Jakab, a holland hajóskapitány, aki saját házasságának viszontagságait tárja az olvasó elé. A regény elején Störr a feleségével kapcsolatos gyanúit fejti ki, amelyet fizikai megjelenésének leírásával tesz még hangsúlyosabbá: „Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás…”. Az elbeszélés az első világháborút követő időkben bontakozik ki, amikor Störr megismeri Lizzyt, a sebezhető francia tanítónőt, aki később az ő felesége lesz.

Füst Milán regényében, A feleségem történetében, Störr kapitány házasságának krónikája válással és tragédiával ér véget, amikor felfedezi, hogy felesége, Lizzy meghalt. Ez a parisi találkozó utáni rádöbbenés arra sarkallja, hogy újraértékelje közös életüket. A történet végére Störr arra a következtetésre jut, hogy Lizzy volt élete legfontosabb kapcsolata, és elhatározza, hogy várni fog a „jelenés” újbóli megjelenésére, mivel másért már nem érdemes élnie.

A regény az emberi létezés nagyságát és gyarlóságát tárja fel. Störr Jakab, aki a világot egyben rejtélyként, csodaként és pokolként tapasztalja meg, Milán Füst művészi szemléletének esszenciáját képezi. Az erkölcsi és esztétikai választások közötti feszültség tükrözi a belső konfliktusokat: az erkölcsi törekvés az igazság felé vezet, míg az esztétikai vágy a boldogság utáni kutatásba merül, ami a személyiség zavaros széthasadásához vezethet.

Störr Jakab életútján keresztül Milán Füst A feleségem története című regényében a főhős belső vívódásait és az életérzés tragikus ellentéteit tárja fel. Störr az élet során megérti, hogy elveszítette az édeni állapotot, és e veszteség tudatában törekszik annak legalább virtuális visszaszerzésére. Ebből a belső harcból bontakozik ki a bölcselkedő férfi karaktere, aki szembesül saját korlátaival és vágyaival.

Milán Füst a regényében egyedi nyelvi megközelítést alkalmaz, amely hűen tükrözi Störr Jakab egyéniségét. A kapitány költői kifejezéseket használ, humorosan még a felesége is költőnek nevezi, de a nyelvezet nem a hagyományos irodalmi normákat követi. Inkább az élőbeszéd jegyeit ölti magára a szabálytalanságokkal, a lazább szerkezettel és a hétköznapi nyelvi regiszterek felhasználásával, amelyek az elbeszélés spontaneitását és „kimunkálatlanságát” erősítik. A stílust a közvetlen kommentárok és az önkorrekciók is áthatják, amelyek elterelik a figyelmet a mögöttes tudatosságról, így még inkább hozzájárulva a narratíva közvetlen és személyes hangvételéhez.