Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón olvasónapló

Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón olvasónapló
Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón olvasónapló
Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón olvasónapló

Az 1892-ben megjelent A Kísértet Lublónt című kisregényt eredetileg a Pesti Hírlap publikálta sorozatban, A lublói ember (Kísérteties krónika) címmel. A történet a szepességi Lubló kisvárosának életét idézi, ahol a 18. század elején játszódó Kaszper-história mindenki számára ismert volt.

A regény forrása a népmonda, amely a helyi közösség szájhagyományán keresztül öröklődött. A mű egy ügyes és titokzatos pénzhamisítási esetet dolgoz fel, amelyet egy borzongató kísértet-történet fonala köt össze a felvilágosult szkepszissel és iróniával.

Az 1893-ban a Vasárnapi Újságban is megjelent kisregény aranyló humorával és izgalmas fordulataival gyorsan nagy közönségsikert aratott. A történetben a szepességi polgárok, köztük a sztaroszta és a rendőrfőnök is, hajlamosak a látszatra, miközben figyelmen kívül hagyják a valós kihívásokat, mint például a varsói Csemiczky Mihály pénzhamisítási ügye.

Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón olvasónapló

A 18. századi Szepesség gazdag történelmi háttérrel rendelkező táján játszódik Mikszáth Kálmán izgalmas regénye, mely Lengyelország területére is elkalauzolja az olvasót. A mű központi figurája Kaszperek Mihály, egy borkereskedő szellem, aki hamis pénzzel vásárol, s tettei végül egészen a király kártyaasztaláig vezetnek.

A regény gyermekded kíváncsisággal és vidámsággal indít, amikor Mikszáth saját gyermekeit szórakoztatja egy kísértettörténettel. Kaszperek, a történetben szereplő szellem, egy tokaji borból élő borkereskedő volt, aki két évszázaddal korábban a lengyel nemesek között jó pénzért adta el borait. A cselekmény akkor fordul komolyabb vizekre, amikor Kaszperek rájön, hogy Csernyiczky öreg birtokán, egy borospincében egy kis hordó aranyat rejtegetnek. A szellem ellopja a hordót, ezzel pedig saját vesztét okozza, hiszen Csernyiczky felesége a tolvaj nyomába ered.

A történet drámai csúcspontja egy lublói bírósági tárgyaláson bontakozik ki, ahol Csernyiczky Mihályné vádja ellenére a bírák kénytelenek elutasítani az asszony követeléseit. Amikor ismét megkérdezik, már nem válaszol, mivel holtan ül a széken, vélhetően Isten büntetése következtében, hamis esküje miatt. Mikszáth Kálmán ezzel a történettel nemcsak izgalmas olvasmányt kínál, hanem mélyebb morális kérdésekre is rávilágít.

A szellemjárás és a rejtélyek köré szövődő cselekményben Lubomirszky előljáró szerepe is hangsúlyos, aki vállalja az özvegy férjének elszállítását, miközben nem titkolja érzéseit az asszony iránt. Az asszony azonban visszautasítja a közeledését. A temetési szertartás során Lubomirszky ismét próbál közel kerülni az özvegyhez, és hazakíséri őt.

A történet egyre kísértetiesebb fordulatot vesz, amikor Lubomirszky megérkezik az özvegy házához, és ott Kaszperek szelleme ül az asztalnál, étkezés közben. A kísértet megjelenéséről gyorsan híre megy, a cselédség pedig már azt terjeszti, hogy a szellem fordítva ült a lóra, és úgy vágtatott el. A látvány mélyen megrázza Lubomirszkyt, aki még betegebbé válik, amikor a kísértet személyesen felkeresi, átadja neki 700 aranyadóságát, és fenyegetéssel sújtja: megfojtja, ha még egyszer a feleségére néz.

A kísértet nappal is felbukkan, és a templomban összegyűlt híveket figyelmezteti, hogy kifizette adósságát, most pedig nekik kellene rendezniük tartozásaikat. A közösség tagjai megijednek, és sorra keresik fel az özvegyet, hogy rendezze tartozásaikat. Ezzel szemben Strang inspektor kétkedik a történet hitelességében, és arra gyanakszik, hogy Kaszperek valójában életben van, és hamis aranyat ver valahol. Strang és emberei elindulnak Lublóba, hogy leleplezzék az esetet.

A rejtélyes események során a helyi közösség összegyűlt, hogy elvégezze Kaszperek Mihály hamvasztását, abban a hitben, hogy ezzel véget vetnek a szellemjárásnak. Azonban még a máglya hamvai mellett is, a kísértet megjelent az egyik tetőn, ami tovább fokozta a félelmet és zavart a településen. Kozanovich Felicián, próbálva megoldani a helyzetet, rálőtt a kísértetre, ám Kaszperek elvágtatott, sebesülten segítséget kérve feleségétől.

Strang nyomozó számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy bár Kaszperek meghalt, valaki más lépett a helyébe. A nyomok Kaszperek házába vezették, ahol Strang közvetlenül a padlásra ment, mivel úgy gyanította, hogy Kaszperek Mária ott rejtegeti a sebesültet. A nyomozó azonban már csak a menekülés nyomait találta meg.

A nyomozás során Strang Fajor pincemesterhez fordult, aki meglepő információkkal szolgált a múltból. Elmondása szerint Kaszperek Mihály fél áron adta a bort Csenyiczkynek, mivel vonzódott annak feleségéhez. A pincemester azt is hozzátette, hogy amikor Csenyiczky felesége fiúgyermeket szült, a gyermek feltűnően hasonlított Kaszperekre. Ez a felfedezés új irányt adott az ügynek, és számos kérdést vetett fel a történtek mögötti valóságot illetően.

Pawlovszky és Lubomirszky a kísértetjárás megszüntetése érdekében felkeresték Pirityi Pannát, a helyi boszorkányt, hogy tanácsot kérjenek tőle. A boszorkány javaslata szerint a kísértet visszajárásának oka, vagyis a szép Kaszperekné eltávolítása volna a megoldás, méghozzá úgy, hogy megölik. Kozanovich Felicián ennek érdekében engedélyt kért az uralkodótól Kaszperekné lefejezésére, ám ezt nem kapta meg. Helyette azt a tanácsot kapta, hogy a nőt egy, csak az uralkodó által ismert zárdába kell szállítani.

Közben Strang inspektor tovább folytatta nyomozását. Csernyiczky Mihály házába látogatott, hogy többet megtudjon az eseményekben betöltött szerepéről, de csupán a feleségét találta otthon, aki azt állította, hogy már régóta nem látta a férjét. Mivel semmilyen információt nem tudott kiszedni tőle, távozott, ám ekkor egyik embere arról számolt be, hogy a kísértet éppen a Csernyiczky házába ment. Amikor visszatértek, már nem találták ott a szellemet, de Csernyiczky asszonyt felakasztva találták. Szerencsére időben le tudták hozni. A ház pincéjében ekkor egy hamis pénzverdet is felfedeztek, ami újabb fordulatot adott az ügynek.

A Kaszperek családi házát a rendőrség és a helyi munkások gyorsan földdel tették egyenlővé, miután az asszonyt biztonságba helyezték, és kocsiba ültették. Azonban amikor a kísértet visszatért és szembesült a pusztítással, bosszúból megpróbálta felgyújtani a várost, és részben sikerült is neki.

Közben Strang inspektor értesült róla, hogy Kaszperekné a bozlácsnyai kolostorban rejtőzik. Kora reggel a király személyesen látogatta meg a kolostort, ahol Strang is jelen volt, és beszámolt az uralkodónak a helyzet súlyosságáról. Elmagyarázta, hogy Csernyiczky Mihály tisztában volt féltestvérei kilétével, és tudta, hogy Kaszperek elvette szerelmét, Jablonszka Máriát.

További érdekes információ, hogy Csernyiczky már 16 éves korában egy cirkuszi lovas artistanővel szökött Milánóba, ahol megtanulta hátrafelé lovagolni, és ezzel a trükkel rémisztgette a lublóiakat. Megdöbbentő módon a két féltestvér külsőleg teljesen egyforma volt, ami lehetővé tette, hogy Csernyiczky Kaszperek kísérteteként álcázza magát, így megtévesztve az embereket.

Miután apja elhunyt, Csernyiczky már nem tudott könnyedén hamis aranyakat kicserélni, ezért Kaszperek kísértetének álcázva magát, hamis pénzzel törlesztette adósságait, miközben az adósaitól valódi pénzt követelt vissza. A király beleegyezett Csernyiczky elfogásába, és egy rövid kísértetjáték után a bozlácsnyai kolostor melletti ösvényen bukkantak rá Csernyiczkyre és Kaszpereknére. Próbáltak menekülni, de a katonák útjukat állták és elfogták őket.

Csernyiczky végül a királyi ítélet alapján lefejezésben részesült. Jablonszka Mária sorsa azonban kevésbé tisztázott; információk szerint valószínűleg a király ágyasa lett. Az események különös fordulatot vettek, és további részletek még várnak a történet teljes felfedezésére.

Mikszáth Kálmán: Kisértet Lublón olvasónapló

 





Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük