Takaró Sanyi – Nelli férje
Nelli anyja és apja
Sanyi anyja és apja
Németh László: Iszony olvasónapló röviden
A regény Kárász Nelli házasságát járja körül, amely eleve veszélyeket rejtett magában. Nelli visszatekintései révén tárul fel előttünk, hogy alakult át ez a viszony pokoli kínokká. A történet részletes önelemzést is tartalmaz, melyben a főszereplő már megnyugvást talált azokban a körülményekben, amelyek tragédiához vezettek.
Kezdetben majdnem szentként tűnő Nelli a házasság folyamán szörnyeteggé válik, majd a kapcsolat végeztével újra szentté válva társadalmilag hasznos személyiséggé lép elő. Nelli az eseményeket tárgyilagosan, objektíven értékeli, férjét is csak utólagosan ítéli meg. Az életfelfogásuk markánsan különbözik: míg Sanyi idillikusabbnak látja kapcsolatukat, végül mégis ő hal bele.
Németh László: Iszony olvasónapló
Az 1920-as évek elején járunk, amikor Takaró Sándor, néhány évnyi katonai szolgálat után, befejezi agrártudományi tanulmányait. A történet Nelli és Sanyi megismerkedésével kezdődik egy bálon, ahol Sanyi megjelöli magának Nellit. Újév napján Sanyi barátjával, Imrével ellátogat Huszárpusztára, hogy köszöntse a lányt, ahol Nelli rádöbben, hogy Sanyi, akivel személyesen nem szimpatizál, valamit akar tőle. Családjuk szegénysége miatt Nelli csak krumplispalacsintával tudja őket vendégül látni. Nelli beismeri, hogy szerethetné Sanyit, ha az nem próbálná uralkodni felette, de ez az érzés ellenszenvet vált ki belőle, és arra ösztönzi, hogy kerülje a férfit.
Az érdekházasság ebben az időszakban már nem kötelező, de Takaró Sándor apjának halála miatt ez tűnik az egyetlen megoldásnak az özvegy és Nelli helyzetének rendezésére. A házasságkötés után a friss házasok nászútjukat Pesten töltik, de Nelli csak az utolsó éjszakán hajlandó a nászéjszakát Sanyival eltölteni, addig kifogásokat keres. A házasság vitákkal és konfliktusokkal teli, de Nelli mindvégig reménykedik a legjobbakban. Ebből a kapcsolatból születik meg Zsuzsika, Nelli egyetlen vigasza és menedéke, egyfajta álca a külvilág számára.
Egy évvel házasságuk után, Takaró Sándor apja halála következtében, Nellinek és férjének faluba kellett költözniük a gazdaság ügyei miatt. Itt Nelli rádöbben, hogy ő lényegében pusztai ember, és sosem fogja tudni megszeretni férjét, ami végül szörnyeteggé változtatja. Egy heves vitát követően, mely során a férjével és anyósával is összeütközésbe kerül, Nelli elmenekül Cencre, anyja és Szeréna nénikéje mellé. Lányát, Zsuzsikát a Takaró családnál hagyja, úgy érezve, hogy ott biztonságosabb lesz a gyermek számára. Nelli postamesteri munkát tanul Szeréna néni mellett, ám váratlan halála után sikertelenül keres állást. Utolsó esélyeként felmerül a visszatérés Fáncsra.
Sanyi csak édesanyja halálakor keresi fel Nellit, hogy a sógornője látni akarja. Nelli visszatér, de továbbra is képtelen szeretni férjét. Az undor és gyűlölet érzéseit növeli a szégyen, amikor kiderül, hogy férjének viszonya volt a szolgálólánnyal. Ez az információ összedönti Nelli világát, és gyanút ébreszt benne, hogy Sanyi már az előző szolgálólánnyal is viszonyban állhatott. Korábban úgy vélte, aki nem szeret, az nem lehet féltékeny. Most már nem érez gyűlöletet vagy undort férje iránt, csupán megdöbbenés és iszony tölti el.
Egy végzetes éjszakán, amikor Takaró Sándor, tüdőgyulladásban szenvedve, mégis „játékra” szólította Nellit, a játék tragikus fordulatot vett. A rémület Nelliben megnövelte az erőt: az arcába nyomott egy párnát, miközben lábaival is eltávolította magától. „Hirtelen éreztem, hogy a párna másik oldalán nincs ellenállás… Sanyi nem játszott tovább. […] Félig nyitott szemmel, mozdulatlanul feküdt az ágyon.”
Nelli bizonytalan abban, hogy gyilkossá vált-e. Jókuti doktor segítségével próbálják elterelni a gyanút magukról. Ebben az időszakban Nelli tisztázza kapcsolatát Jókutival: elmondja neki, hogy nem vár el tőle semmit, örül szabadságának, és határozottan elutasítja a férfi közeledését. Ezt követően Cencre költözik vissza, ahol anyjával és lányával az örökségből kényelmesen él, és jótékonykodik a gyermekkórházban. Élete során az a szabály érvényesült nála, hogy „Megszoksz vagy megszöksz”. Ő a megszokásra nem volt képes, így a menekülést választotta.
A történet kezdetén Takaró Sándor erőteljes személyiségként tűnik fel, mint egy vadász, aki „nemes vadat” kerget. A házasságuk során azonban kimerül, és Nelli fölé kerekedik rosszindulatú módon. Ambiciózussá és türelmetlenné válik. A mű végére Nelli belátja, hogy mindketten áldozatok: egymást áldozták fel. Sanyi végzetes hibája, hogy megszerezte Nellit, aki a körülmények miatt beleegyezett a kapcsolatba. Bár Sanyi a falu vezető alakja volt, Nelli nem tudta ezt méltányolni; ő nem vágyott ilyen jellegű elismerésekre, „nem tudott elegyedni a világgal”.
Az iszony okai:
– Nehezen betörhető nő
– Rossz házastárs
– Két végzetesen össze nem illő ember
– Nelli apáca típusú
– Nelli magányos
