Az 1892-ben megjelent A Kísértet Lublónt című kisregényt eredetileg a Pesti Hírlap publikálta sorozatban, A lublói ember (Kísérteties krónika) címmel. A történet a szepességi Lubló kisvárosának életét idézi, ahol a 18. század elején játszódó Kaszper-história mindenki számára ismert volt. A regény forrása a népmonda, amely a helyi közösség szájhagyományán keresztül öröklődött. A mű egy ügyes…
Mikszáth Kálmán utolsó nagy regénye, a Fekete város tizenöt fejezeten keresztül tárja elénk történetét, melyek mindegyike sajátos, elbeszélő jellegű címmel rendelkezik. Az első fejezet például ezt a különös címet viseli: „Némely előzmények és részletek, melyeket okvetlenül szükséges tudni”. A regény alapját Görgey István A Görgey-nemzetség története című tanulmánya adta, amely a szájhagyományokra épít. Mikszáth számára…
Mikszáth Kálmán, a magyar irodalom kiemelkedő személyisége, pályafutása alatt markánsan eltért Jókai Mór romantikus világától, sajátos stílusával és témáival gazdagítva irodalmunkat. Műveiben új világot teremtett: a paraszti élet mindennapjait és hagyományait mutatta be, miközben a népmesék és balladák lírai elemeivel ötvözte műveit. Az általa használt szófordulatokban csendes líraiság és szelíd humor rejlik, amelyek különleges hangulatot…
Szereplők: a brezinai bacsa Olej Tamás Olej Tamás lánya Anika Taláry Pál herceg Matyi, a bojtár Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt olvasónapló Az Az a fekete folt című novella elbeszélésmódja drámai hangvételű, mely a balladákhoz hasonló atmoszférát teremt a számos kihagyás révén. A történet a Felvidéken játszódik, és egy hét leforgása alatt bontakozik ki,…
Mikszáth Kálmán neve elválaszthatatlan a magyar irodalom történetétől. A XIX. század egyik legnagyobb hatású írójaként Jókai Mórral együtt ő is a legolvasottabbak között szerepelt. Míg Mikszáth regényei is jelentőséggel bírnak, igazi művészete inkább a novellákban mutatkozik meg. 1880-ban megjelent „A jó palócok” és „Tót atyafiak” című novelláskötetei kiemelkednek az irodalmi munkásságában. E két kötet egyben…
A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikszáth Kálmán 1908-ban – utolsóként megjelent – társadalmi regénye. 1906 és 1908 között elbeszélésként folytatásokban jelent meg a Vasárnapi Újság című lapban. Szereplők: Noszty Ferenc – huszárhadnagy, dzsentri Noszty Pál – édesapja Kopereczky Izrael Izsák báró – főispán Noszty Vilma – Kopereczky felesége, Noszty Pál leánya Bubenyik – Kopereczky titkára Malinkáné – a…
Mikszáth Kálmán A Gavallérok című regényében a dzsentri életforma sokszínű világát mutatja be, egyszerre romantikus és kritikus megközelítéssel. Az író Sáros megye egy esküvői eseménye köré építi történetét, amely hitelesen ábrázolja a korabeli szokásokat, miközben rávilágít arra, hogy a szereplők látszólagos arca mennyire távol áll a valóságtól. A gazdagság és jólét illúziójának gondosan megkomponált színjátéka…
Szepeplők: Ifjabb Lestyák Mihály Lestyák Mihály Cinna, árva Budai pasa Putnoky Ágoston Szűcs Mihály, főbíró Pintyő Puszta Máté II. Mohamed szultán Sára, a cigány asszony Olaj bég Fábiánné Helyszín: Kecskemét. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös olvasónapló Gonosz praktikák Kecskeméten: zaklatások és zsarolás a török hódoltság idején A török hódoltság alatt Kecskemét azon kevés városok közé…
Mikszáth Kálmán megrendítő története egy kis faluban játszódik, ahol a lakosság nem csak a természeti csapásokkal, hanem az uraság zsarnoki bánásmódjával is küzdeni kénytelen. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány olvasónapló Bodók, egy csendes, eldugott palóc falu a Bágy patak partján, ahol már érezhető a közelgő vihar fenyegetése. Az állatok ösztönösen összehúzódnak, miközben a természet erői…
Szereplők: gróf Buttler János Bernáth Zsiga báró Dőry István Horváth Piroska Horváth Miklós Dőry Mária Szucsinka plébános az ezermester Vidonka Mikszáth Kálmán: Különös házasság olvasónapló A regény központi alakja gróf Buttler János, aki diáktársával, Bernáth Zsigával együtt indult haza a sárospataki kollégiumból. Útjuk során megpihentek báró Dőry István olaszröszkei birtokán, ahol vendégszeretettel fogadták őket. Hazatérve…
